Az Olaszországon kívüli felhasználásról lásd: 29D. Grape Ale.
Összbenyomás: Néha frissítő, néha összetettebb olasz sör, amelyet különböző szőlőfajták jellemeznek.
Illat: Egy adott szőlő aromáinak érezhetőnek kell lenne, de nem uralhatja a többi aromát. A szőlő karakterének kellemesnek kell lennie, és nem lehetnek olyan hibák, mint az oxidáció. A maláta jellege általában visszafogott, és nem mutathat pörkölt, stout-szerű profilt. A komlóaroma (virágos, földes) a közepesen alacsonytól a semmilyenig terjedhet. Egyes példák alacsony vadélesztős karakterrel rendelkezhetnek, mint pajtás, földes, kecskés, de nem lehet olyan intenzív, mint a lambic (23D)/gyümölcsös lambic (23F) esetében. Nincs diacetil.
Megjelenés: A szín világos aranytól a rézig terjedhet, de néhány példa barna is lehet. A vöröses/rubin szín általában a vörös szőlőfajták használatának köszönhető. Fehér – vöröses színű hab, általában közepesen alacsony tartóssággal. A tisztaság általában jó, de előfordulhat némi felhősödés.
Íz: Az aromához hasonlóan a szőlő karakterének (must- vagy borszerű) jelen kell lennie, és a közepesen alacsonytól a közepesen magas intenzitásig terjedhet. A szőlőfajták eltérően járulhatnak hozzá az ízprofilhoz: általában a csonthéjas/trópusi gyümölcsös ízek (őszibarack, körte, kajszibarack, ananász) származhatnak a fehér szőlőből, a piros gyümölcsös ízek (pl. cseresznye, eper) pedig a vörös szőlőfajtákból. Gyakori az erjesztésből származó további gyümölcsös jelleg is. Különböző típusú speciális maláták használhatók, de támogatónak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, nem annyira kiemelkedőek, hogy elfedjék az alapsört. Az erős pörkölt és/vagy csokoládé karakter nem megfelelő. A szőlő használatából fakadó enyhe savanyú jegyek gyakoriak, és segíthetnek javítani az ihatóságot, de nem lehetnek feltűnőek, mint a savanyú ale/lambic (23D) vagy hasonlóknál. Tölgy ízek, némi pajtás, földes, kecskés jegyek mellett megjelenhetnek, de nem szabad, hogy uralkodjanak. A keserűség és a komlóíz alacsony. Diacetil nincs jelen.
Kortyérzet: A közepesen magas szénsavtartalom javítja az aromaérzékelést. A test általában alacsonytól közepesig terjed, és némi savasság hozzájárulhat a szárazság érzékelésének fokozásához. Erősebb példák mutathatnak némi alkoholmelegséget, de anélkül, hogy égetőek vagy oldószeresek lennének.
Történet: A kezdetben a Birrificio Montegioco és a Birrificio Barley főzte 2006-2007-ben, de az Italian Grape Ale-t (IGA) mára számos olasz kézműves sörfőzde gyártja. Az Egyesült Államokban és más borászati országokban is egyre népszerűbb. A sör és a bor közösségét képviseli, amely elősegíti a különböző szőlőfajták széles körű helyi elérhetőségét országszerte. Ezek kifejezhetik a sörfőző területét, a biodiverzitását és a kreativitását. Általában speciális sörként tekintenek rá a sörfőzde termékkínálatában. A sörfőzdék „Wild IGA-nak” vagy „Sour IGA-nak” nevezik a stílus bármely vadélesztős/savanyú változatát.
Jellegzetes összetevők: Pils a legtöbb esetben vagy pale alapmaláta speciális malátákkal (ha használnak). A szőlőtartalom a teljes őrlemény akár 40%-át is képviselheti. A felhasználás előtt néha alaposan megfőzött szőlő vagy szőlőmust különböző szakaszokban használható fel: forraláskor vagy gyakrabban az elsődleges/másodlagos erjedés során. Az élesztő mutathat semleges karaktert (egyre gyakrabban) vagy gyümölcsös/fűszeres profilt (angol és belga törzsek). A borélesztő más élesztőkkel együtt is használható. Az óvilági komlófajták, főleg német vagy angol, kis mennyiségben használatosak, hogy ne jellemezzék túlzottan a sört.
Stílus összehasonlítás: Hasonló a gyümölcsös sörhöz, de az olaszországi szőlőfajták bősége miatt önálló stílusként fejlődött ki.
Alapstatisztika:
- OG:
- 1.045 – 1.100
- FG:
- 1.005 – 1.015
- ABV:
- 4.5 – 12%
- IBU:
- 6 – 30
- SRM:
- 4 – 25
Kereskedelmi példák: Montegioco Open Mind, Birrificio Barley BB5-10, Birrificio del Forte Il Tralcio, Viess Beer al mosto di gewurtztraminer, CRAK IGA Cabernet, Birrificio Apuano Ninkasi, Luppolajo Mons Rubus