Összbenyomás: Az angol porter (13C) történelmi amerikai adaptációja német bevándorlóktól, amerikai alapanyagokkal és pótanyagokkal.
Illat: Gabonás maláta illat, enyhe csokoládé, karamell, keksz, égetett cukor, édesgyökér vagy enyhén égett maláta jegyekkel. Alacsony komlóaroma. Gyengétől a méréskelten gyengéig terjedő kukorica- vagy DMS- szint elfogadható. Észter nincs, vagy csak nagyon kevés. Diacetil nincs, vagy csak kevés. Tiszta láger erjedési profil elfogadott.
Megjelenés: Közepestől a sötétbarnáig, habár néhány esetben majdnem fekete színű is lehet, rubinvörös vagy mahagóni vonásokkal. Viszonylag tiszta. Alacsonytól a közepesig terjedő cserszínű, kitartó hab.
Íz: Mérsékelt gabonás-kenyeres malátás alap némi csokoládés, égetett malátás, égetett cukros jeggyel, kevés karamell, keksz, édesgyökér és pirítós jelleggel együtt. Kukorica/DMS íz a gyengétől a mérsékelt szintig elfogadott. Közepesen alacsony vagy közepes keserűség. Enyhe virágos, fűszeres vagy földes komlóíz lehetséges. Tiszta erjedési profil, de enyhe észterek megengedettek.
Kortyérzet: Közepesen gyengétől a közepesig terjedő testesség. Mérsékelt szénsavassággal és gyengétől mérsékeltig terjedő krémességgel. A sötétmalátáktól némi fanyarsága lehet.
Megjegyzések: Időnként Pennsylvaniai Porter vagy East Coast Porterként ismeretes. Ez a stílus nem írja le a gyarmati korszak termékeit.
Történet: A sörforradalmi időszak alatt Philadelphiában kereskedelmi mennyiségben főzték, az angol sör adaptációjaként. Később fejlődött tovább, amikor a német bevándorlók az 1800-as évek második felében a láger sörfőzési módszereket kezdték alkalmazni. A szesztilalom véget vetett a legtöbb porter főzésnek az Egyesült Államokban, kivéve néhány északkeleti és közép-atlanti államot, ahol a legnépszerűbb volt.
Jellegzetes összetevők: Két- vagy hatsoros árpamalátát használtak. Kis arányban sötét malátákkal, például fekete-, csokoládé- és barnamalátával egészítették ki (pörkölt árpa használata nem jellemző). Pótanyagok elfogadottak, beleértve a kukoricát, édesgyökeret, melaszt és porterine-t (sötétszínű, gabona alapú kivonat). A történelmibb változatok 20%-ban is tartalmazhatnak pótanyagokat. Alsó- vagy felsőerjesztésű élesztő. Történelmi vagy tradicionális amerikai keserűkomló, amerikai vagy német aromakomló.
Stílus összehasonlítás: Selymesebb és kevésbé komlós-kesernyés, mint a (modern) amerikai porter (20A), kevésbé karamellás és lágyabb, mint az angol porter (13C), egy lágerre/pótanyagra jellemző karakterrel. Több keserűség és pörkölt íz, mint egy nemzetközi sötét lágerben (2C).
Alapstatisztika:
- OG:
- 1.046 – 1.060
- FG:
- 1.010 – 1.016
- ABV:
- 4.5 – 6.0%
- IBU:
- 20 – 30
- SRM:
- 20 – 30
Kereskedelmi példák: Stegmaier Porter, Yuengling Porter