Ezt a stílust azoknak a söröknek szánták, amiket más italhoz már használt hordóban érleltek. Bourbon hordós vagy más hasonló söröket lehet ebben a kategóriában nevezni.
Összbenyomás: A sör alapstílusának fokozása a fával való érlelésből eredő jellemzőkkel, beleértve a fával korábban érintkezett alkoholos termék jellemzőit is. A legjobb fajtái letisztultak, ízekben gazdagok, kiegyensúlyozottak és sokáig érleltek.
Illat: Az alaptípustól függ. Alacsony – visszafogott fás aroma általában jelen van; néhány változatban erősebben vagy jellegzetesebben lehetnek jelen. Ha a fa meg van pörkölve vagy meg van égetve, akkor alacsony – mérsékelt mértékben lehet benne vaníliás, karamelles, tejkaramellás, pirítósos vagy kakaós karakter. A korábban a fában tárolt alkoholhoz (pl. desztillált szeszes italokhoz, borokhoz) kapcsolódó aromáknak érezhetőnek, de kiegyensúlyozottaknak kell lenniük.
Megjelenés: Az alaptípustól függ. Gyakran sötétebb, mint az eredeti alapsör, különösen, ha égetett hordót használtak hozzá. Boroshordóban vagy más jellegzetes színű ital hordójában érlelt sör szintén átvesz színeket.
Íz: Az alaptípustól függ. A fa általában egy fás ízt, esetleg jellegzetes fajtajelleget ad a sörhöz. A pörkölt vagy égetett fa vanília, karamell, vajkaramell, pirított kenyér, pirított dió, kávé, csokoládé vagy kakaó ízt adhat, a fa fajtájának és a pörkölés vagy égetés mértékének függvényében. A fahordó által kölcsönzött ízeknek kiegyensúlyozottnak, kölcsönösen támogatójellegűnek és észrevehetőnek kell lennie, azonban soha nem szabad elnyomnia az alap sörstílust.
Kortyérzet: Az alaptípustól függ. A fából kioldódó tanninok növelhetik a testesség érzetét, valamint fokozhatják a száraz lecsengést; némi fanyarság megengedett a fából kioldódó tanninok miatt. Általában további alkoholmelegséget ad, de nem lehet égető vagy durva. Kesernyés vagy savanyú karakter lehetséges az alacsonytól a nem érezhető szintig, de soha nem lehet zavaró.
Történet: Ugyanaz, mint a 33A. Faérlelésű sörnél.
Megjegyzések: Ennek a stílusnak a sikere attól függ, hogy a fa és alkohol karaktere mennyire támogatja és fokozza az alapsört, és mennyire integrálódnak a teljes ízprofilba. Az érlelt karakter megengedett, de a túlzott oxidáció vagy savanyúság hibának számít. A különleges hordóban érlelt vadélesztős söröket a 28C. Különleges vadélesztős sör stílusban kell nevezni.
Jellegzetes összetevők: Az alaptípustól függ. Korábban más italhoz használt hordóban érlelik (pl. whiskey, bourbon, rum, gin, tequila, portói, sherry, Madeira, bor). A testesebb, magasabb fajsúlyú alapsörök használata gyakoribb, mivel ezek jobban együtt tudnak működni a kiegészítő ízekkel, habár a sörfőzőket bátorítják a kísérletezésre.
Nevezési utasítások: A nevezőnek meg kell adnia a hozzáadott alkoholos karaktert, a hordóra vonatkozó információkkal, ha az a végleges ízprofil szempontjából lényeges. Ha egy szokatlan fa fajta volt használva, akkor a nevezőnek röviden le kell írnia azokat az érzékszervi szempontokat, amelyeket a fa hozzáad a sörhöz. A nevezőnek leírást kell adnia a sörről, azonosítania kell az alapsört vagy az összetevőket, az alapstatisztikát, az elérni kívánt karakterét a sörnek. A sör különleges jellegének az általános leírása az összes szükséges elemet lefedheti.
Alapstatisztika:
- OG:
- Az alaptípustól függ, jellemzően átlag fölötti.
- FG:
- Az alaptípustól függ
- ABV:
- Az alaptípustól függ, jellemzően átlag fölötti
- IBU:
- Az alaptípustól függ
- SRM:
- Az alaptípustól függ, gyakran sötétebb, mint az eredeti alapsör
Kereskedelmi példák: AleSmith Barrel-Aged Old Numbskull, Founders Kentucky Breakfast Stout, Firestone Walker Parabola, Goose Island Bourbon County Stout, Great Divide Barrel Aged Yeti, The Lost Abbey Angel’s Share Ale