Ezt a stílust olyan hordós söröknek szánták, amelyekbe a hordóból nem kerül egyéb alkoholos karakter a sörbe. Bourbon hordós vagy más hozzáadott alkoholos karakterrel rendelkező sörök a 33B. Különleges faérlelésű sörök közé tartoznak.
Összbenyomás: Az alapsör kellemes fokozása a fával való érlelésből eredő karakterjegyekkel. A legjobb fajtái letisztultak, ízekben gazdagok, kiegyensúlyozottak és sokáig érleltek.
Illat: Az alaptípustól függ. Alacsony – visszafogott fás aroma általában jelen van; néhány változatban erősebben vagy jellegzetesebben lehetnek jelen. A friss fa időnként nyers, frissen vágott fa illatot adhat, bár ez a karakter soha nem lehet túl erős. Ha a fa meg van pörkölve vagy meg van égetve, akkor alacsony – mérsékelt mértékben lehet benne vaníliás, karamelles, tejkaramellás, pirítósos vagy kakaós karakter.
Megjelenés: Az alaptípustól függ. Gyakran sötétebb, mint az eredeti alapsör, különösen, ha pörkölt vagy égetett hordót használtak hozzá.
Íz: Az alaptípustól függ. A fa általában egy fás ízt, esetleg jellegzetes fajtajelleget ad a sörhöz. Új faanyag használata esetén nyers, frissen vágott fa érzetet is adhat. A pörkölt vagy égetett fa vanília, karamell, vajkaramell, pirított kenyér, pirított dió, kávé, csokoládé vagy kakaó ízt adhat, a fa fajtájának és a pörkölés vagy égetés mértékének függvényében. A fahordó által kölcsönzött ízeknek kiegyensúlyozottnak, támogatójellegűnek és észrevehetőnek kell lennie, azonban soha nem szabad elnyomnia az alap sörstílust.
Kortyérzet: Az alaptípustól függ. A fából kioldódó tanninok növelhetik a testesség érzetét, valamint fokozhatják a száraz lecsengést; némi fanyarság megengedett a fából kioldódó tanninok miatt. Kesernyés vagy savanyú karakter lehetséges az alacsonytól a nem érezhető szintig, de soha nem lehet zavaró.
Megjegyzések: A karakterek nagy része a használt fa fajtájától függ, és hogy mennyire egészíti ki és fokozza az alapsört. Az érlelt karakter megengedett, de a túlzott oxidáció vagy savanyúság hibának számít. Az észrevehető alkohol nem számít hibának az erősebb alapstílusoknál. Ezt a kategóriát nem lehet olyan sörnél használni, aminél a hordós érlelés alapkövetelmény (pl. flandriai vörös ale (23B), lambic (23D) ). Azok a sörök, amik csak kis mértékben kaptak hordós érlelést, vagy amiknél a hordós karakter csak halványan a hátterében érezhető, az alapsör kategóriájában indulhatnak.
Történet: A fahordóban érlelés egy hagyományos gyártási mód, amelyet a nagy sörfőzdék ritkán alkalmaznak, és akkor is általában csak különleges termékeknél. A modern kézműves sörfőzdék körében népszerűbb, akik új, egyedi termékeket akarnak létrehozni. Hagyományosan tölgyfahordót használnak, habár egyéb fafajták is egyre népszerűbbek.
Jellegzetes összetevők: Az alaptípustól függ. Fahordóban érlelik vagy fa alapú adalékanyagokat használnak hozzá (pl. fachips, fa donga, faspirál, fakocka). A testesebb, magasabb fajsúlyú alapsörök használata gyakoribb, mivel ezek jobban együtt tudnak működni a kiegészítő ízekkel, habár a sörfőzőket bátorítják a kísérletezésre.
Nevezési utasítások: A nevezőnek meg kell adnia a használt fa fajtáját és a pörkölés vagy égetés szintjét (ha létezik). Ha egy szokatlan fa fajta volt használva, akkor a nevezőnek röviden le kell írnia azokat az érzékszervi szempontokat, amelyeket a fa hozzáad a sörhöz. A nevezőnek leírást kell adnia a sörről, azonosítania kell az alapsört vagy az összetevőket, az alapstatisztikát, az elérni kívánt karakterét a sörnek. A sör különleges jellegének az általános leírása az összes szükséges elemet lefedheti.
Alapstatisztika:
- OG:
- Az alaptípustól függ, jellemzően átlag fölötti.
- FG:
- Az alaptípustól függ
- ABV:
- Az alaptípustól függ, jellemzően átlag fölötti
- IBU:
- Az alaptípustól függ
- SRM:
- Az alaptípustól függ, gyakran sötétebb, mint az eredeti alapsör
Kereskedelmi példák: Bush Prestige, Cigar City Spanish Cedar Jai Alai, Firestone Walker Double Barrel Ale, Midnight Sun Arctic Devil, Petrus Aged Pale, Samuel Smith Yorkshire Stingo