Összbenyomás: Nagyon sötét, ízgazdag, mérsékelten erős, meglehetősen száraz stout, kiemelkedő pörkölt ízekkel. Illat: A pörkölt, kávés, étcsokoládés vagy enyhén égett jegyek mérsékelt vagy magas intenzitásúak. Gyümölcsösség alacsonytól a közepesig terjed. Édeskés aromák, melasz, édesgyökér, aszalt gyümölcsök és boros jellegek is előjöhetnek. Az erősebb változatokban finoman kiérezni a tiszta alkoholillatot. Komló illat alacsony, földes, gyógynövényes vagy virágos lehet. Alacsony diacetil lehetséges.
Megjelenés: Nagyon sötét barnától, feketéig terjed. A tisztaságot általában elrejti a sötét szín. Átlátszatlan, de amúgy tiszta. Nagy, világosbarnától barna színig terjedő, tartós hab.
Íz: Mérsékelttől a magasig terjedő pörkölt íz, úgy mint kávé, étcsokoládé vagy enyhén égett gabona, de éles jelleg nélkül. Észteresség alacsonytól a közepes mértékig. Keserűség a közepestől az erősig terjed. Mérsékelten száraz lecsengés. Komlóíz legfeljebb mérsékelt földes, gyógynövényes vagy virágos lehet. Alacsony diacetil lehetséges.
Kortyérzet: Közepesen testes, vagy testes, gyakran selymes, néha krémes karakterrel. Az alkoholos melegség néha érezhető, de nem túl erős. Mérsékelt - mérsékelten magas szénsavasság jellemzi.
Megjegyzések: Ismert még foreign stoutként, export stoutként vagy foreign export stoutként is. Történelmi változatainak (legalábbis az első világháború előtt) ugyanolyan kezdeti fajsúlya volt, mint az angol hazai extra stoutnak, de sörfőzdétől függően magasabb is lehetett az alkoholfoka, mivel sokáig tartották másodlagos erjesztőben, ahol a Brettanomyces felzabálta a cukrokat. Az angol hazai és a külföldi (foreign) változat között a különbség a komlózásban és az érlelési időben van.
Történet: Az erősebb stoutokat ma a külföldi piacokra főzik, de a történetük a 18. és 19. századra nyúlik vissza, amikor az erősebb export stoutoknak volt erősen komlózott változata. Eredetileg blendelt („vatted”), de a Guinness az 1950-es években felhagyott ezzel a gyakorlattal. A Guinness Foreign Extra Stoutot (eredetileg, West India Porter, később Foreign Extra Double Stout) először 1801-ben főzték, és a Guinness ezt írt róla: “extra mennyiségű komlóval, ami jellegzetes ízt és melegben hosszabb szavatossági időt ad”.
Jellegzetes összetevők: Világos és sötét pörkölt maláta és gabonák, történelmileg pedig használhattak barna és borostyán malátát is. Komló leginkább csak a keserűség kedvéért, tipikusan angol fajták. Az alkoholtartalmat adalékanyagokkal, cukrokkal emelhetik.
Stílus összehasonlítás: Hasonló az egyensúlya, mint az ír extra stoutnak (15C), de több alkohollal. Nem annyira erős vagy intenzív, mint az imperial stout (20C). Hiányzik belőle az amerikai stoutok (20B) erős keserűsége és aromakomlózása. A fajsúlya a trópusi stoutéhoz (16C) hasonló, de szárazabb lecsengéssel, magasabb keserűséggel.
Alapstatisztika:
- OG:
- 1.056 – 1.075
- FG:
- 1.010 – 1.018
- ABV:
- 6.3 – 8.0%
- IBU:
- 50 – 70
- SRM:
- 30 – 40
Kereskedelmi példák: Coopers Best Extra Stout, Guinness Foreign Extra Stout, The Kernel Export Stout London 1890, La Cumbre Malpais Stout, Pelican Tsunami Export Stout, Ridgeway Foreign Export Stout